Ladó László a szellemi alkotómunka szervezésének apostola

Ladó László (1919-2007) élete példája Nagyember volt!

 A példás életút stációi

http://www.flickr.com/photos/96837946@N07/collections/72157635373422815/

A Ladóiskola sztori:

1. Erdély, Sopron és a szülei
2. Gyermek- és ifjú kora
3. A hadsereg, tüzértiszt hadnagy
4. A nagy bevetés, a doni katasztrófa
5. Hivatásváltás, a közgazdaságtudomány
6. A gyakorlat ügyvitelszervezőként és az EDLA
7. Első előadások a Műegyetem adjunktusként
8. Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék és a Vállalati tervezés
9. Csapatépítő, a Szervezéstudomány
10. 50 évesen nagydoktor, a közlekedéstudományok doktora
11. A gazdasági mérnökképzés
12. A vezetőképzés, a csoportos szellemi alkotómunka szervezésének apostola
13. Kutatómunka, oktatásfejlesztés, több tárgy létrehozója
14. A szervezőspecialista képzés országos megvalósítása
15. A Tanszékvezető
16. A könyvek, a Nagykönyv, a könyvsorozat
17. Az informatika és a Kontrolling
18. A búcsú az Egyetemtől

http://www.flickr.com/photos/96837946@N07/sets/72157635412121206/

1. A családja, Verebélyi Éva és három lánya
2. A nyugdíjas évek könyvszakértőként
3. Ünnep az MTA-n

Ladó László édesanyja középiskolai (német, francia nyelveket tanító tanárnő), édesapja IV. Károly, a király testőre, katonatiszt volt. Így ttermészetes volt, hogy Ladó László katonai pályára menjen. Előbb katonaiskolába járt, majd ennek egyenes folytatásaként Ludovika Akadémián végzett tüzér hadnagyként.

A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem ért (14-17 éves) önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú tisztekké képezze ki, illetve a ténylegesen szolgáló honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a Ludovikában kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak megfelelő szintű oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején. A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika Akadémia egyenértékűségét úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvéd tisztet, de főleg a Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel. Az utolsó év elején jelentkező ludovikásokat némely tantárgyban és a szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban az év folyamán németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez különösen a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar nemzetiségű huszárokhoz ily módon 2-3 évenként, minden közös-huszár ezredbe, friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt kerülhetett.

A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket vettek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból láttak el; 10-et az állam költségén képeztek ki; 23 növendéket egész fizetéses (600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek fel. Azokat a kadétokat, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel végezték el, a magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták be, a kitűnő eredménnyel végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3

Ladó László Sopron, 1919. szeptember 6. született,  és Budapesten, 2007. október 25. hunyt el.

Iskolái: 

• Ludovika Katonai akadémia (1941)
• József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Kar – okleveles közgazda (1948)
• Okleveles könyvvizsgáló (1951)

Tudományos fokozatai:

• közgazdaságtudományok egyetemi doktora (1948)
• közgazdaságtudományok kandidátusa (1957)
• közlekedéstudományok akadémiai doktora (1969)

Munkahelyei:

• 1941-1945: Honvédség (hadnagy, főhadnagy)
• 1946-1949: Villamos és Közlekedési Vállalatok Rt. (tisztviselő)
• 1949-1952: Irodaszervező Gazdasági iroda (szervező)
• 1952-1959: Pénzügyminisztérium Számviteli Osztály (főelőadó)
• 1959-1963: Pénzügyminisztérium Szervezési Intézet
• 1963-1989: Budapesti Műszaki Egyetem (1963-64 adjunktus, 1964-71 docens, 1971-89 egyetemi tanár, 1978-84 tanszékvezető)
• 1990-2007: nyugalmazott egyetemi tanár, okleveles könyvvizsgáló

Kandó Kálmán hitvallása a munkáról:
 

"A legfontosabb az életünkben, hogy a munkát önmagáért szeressük. Mert a munka adja életünk igazi értelmét és tölti ki azt tartalommal. Életünk csak akkor lehet boldog s kiegyensúlyozott, ha annak munkás létét nem a muszáj és a robot érzése uralja, hanem a munkát szeretve, örömmel dolgozzuk. Aki pedig a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását, tapasztalatát és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa. Ennek következtében az csak jól fog dolgozni és a munka sohasem lesz robot számára." 

Ladó László apósa Verebély László egyetemi tanár egyben Kandó Kálmán munkatársa is volt. Nem csoda, ha Ladó professzor hitvallása is megegyezett híres elődjével.Néhány fontos évszám Ladó László életében:

 

Ütegparancsnokként helytáll a Háborúban

1942. Az alig 23 éves fiatal, ütegparancsnok és bajtársai a doni katasztrófából azért menekültek meg, mert tisztjeit felkészítette, és katonáit egybe tartotta. Ladó László kiadta a parancsot: 

„Nem menj soha egyedül, nemcsak azért, hogy segítsenek, hanem, hogy Te is segíthess másoknak!”

Mi fiatalabb munkatársai nemcsak szervezést, hanem emberséget és történelmet is Tőle tanultunk. A háború után leszerel. Új pályára indul, új területeket meghódítani. Elvégzi a Közgazdaságtudományi Egyetemet. Később a Pénzügy Minisztérium munkatársa lesz, széleskörű tapasztalatokat szerez a hazai ipar helyzetéről.

Az iparban széleskörű szervezési gyakorlatot szerez

Az 50-es években elsők között foglalkozik az anyagmozgatás rendkívül nehéz helyzetével. Nemcsak a gyakorlati megoldásokat keresi, hanem azok tudományos igényű szempont rendszerét kutatja, kidolgozza a fejlesztés irányelveit. E témakörben készíti el a „Belső szállítás fejlődésének jelentősége és szervezésének irányelvei.” cimmel kandidátusi értekezését. (1957).

Ügyvitelszervezési munkái és az EDLA találmánya

Ügyvitel szervezési munkái kapcsán a kor hazai színvonalán megismerkedik, később tanulmányozza az adatfeldolgozás gépesítésének lehetőségeit. Rövid időn belül ez a munka találmánnyal lesz eredményes. 1959-ben Dr Edelényi László és Dr Ladó László találmánya mérföldkő volt a magyar informatika történetében (erről Kovács Győző számol be a magyarországi informatikai múzeum létrehozásánál). A Telefongyárban a mérnökök és matematikusok közreműködésével, egy vegyes építésű, elektroncsöves és jelfogós ügyviteli gépet, az EDLA I –t konstruálnak.

Első előadásai a Műegyetemen

A 60 -as évek közepéig, főként az adatfeldolgozó gépek és az információrendszerek iparvállalati alkalmazás problematikájával foglalkozik. Elsők között mutat rá arra, hogy a vállalatvezetői munkában a számítógépek gyakorlati alkalmazása, főként a tervezésben és szervezésben csakis rendszerszemléletben, és komplex megközelítésben lehet eredményes. Megfogalmazza, és előadásai során „népszerűsíti”, hogy a szervezési munka sikeressége a vegyes összetételű, alkotói team munkában lehetséges.

A Magyar Szervezéstudományi Iskola (MSZI) egyik megalapítója

Később az iparban szerzett tapasztalatainak felhasználásával részt vesz, az új gazdasági mechanizmus alkotó műhely munkáiban, a reform előkészítésében.

1968. január 1. az ország életében mérföldkő, az Új gazdasági mechanizmus, azaz a gazdaság irányításának és tervezésének átfogó reformja. A reform három területen hozott lényeges változást: csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén; liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak; a központilag meghatározott bér­rendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel. Ez nevezhetjük magyar csoda a szocializmus tengerében, kibontakoztatja Ladó Professzor sokoldalú tehetségét, végtelen munkabírását, és ennek eredményeként országosan ismert, tudós szakemberré teszi.

Két évtizeden át, kutatja, fejleszti és oktatja azokat a modelleket és módszereket, amelyekkel segítheti az ország megújulását. Több témában jár az élen:

• ·         A komplex iparvállalati tervezés,
• ·         A vezetés szervezési funkciója,
• ·         A költség- és nyereségfedezeti eljárások,
• ·         Számítógépes vezetői információ-rendszerek.

Ebben az országos léptékű, ma mondanánk innovációban, van ideje befejezni több éves kutató munkáját, s elkészíti akadémiai doktori értekezését, „A folyamatok mozgatási elemei gépesítésének műszaki-gazdasági kihatásai” címmel (1969).

Vezetőképzés

Másfél évtizeden át, 1964 és 1979 között állandó előadója volt a legismertebb vezető-továbbképző iskoláknak (Borsodi Iskola, Kohó és Gépipari Minisztérium, Nehézipari Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete, stb.).

Az 1970-es évek elején-közepén az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez kapcsolódóan Szabó Lászlóval, Susánszky Jánossal hármasban vezetőképző előadásaikkal járták végig az országot. A „Három Tenor” hirdette az új idők új dalait. A KGM vezetése vezérigazgatókat iskolázott be vezetőket továbbképző tanfolyamokra. Előadásokat, és kerekasztal megbeszéléseket tartottak. Majd ezek anyagát felhasználóan esettanulmányok keretében dolgozták fel a „képzeletbeli cégek” vezetési-, tervezési problémáit. A tanfolyamok befejezésképpen a megalakított kis cégek egymással versenyezve számoltak be eredményességükről. A rendkívül érdekes és izgalmas, a valóságos helyzeteket tükröző vitákban dolgozták fel a tananyagot. Olyan sikeresek voltak ezek a vezérigazgatói részvétellel megtartott tanfolyamok, konferenciák, hogy az itt megkezdett munka az adott vállalatokhoz kihelyezett tanfolyamokon folytatódott. Ezen már a beosztott igazgatók, főosztályvezetők sajátították el az új szemléletű problémakeresést, és dolgoztak ki javaslatot saját gondjaik megoldására. 

Szükség esetén, nem ritkán, a vállalatvezetés adott feladat végrehajtására Ladó Professzor vezetése mellett tanszéki teameket bízott meg. Ilyen munkák folytak, az alábbi nagyvállalatoknál:

BHG Csőszerelőipari Vállalat

Ganz Mávag

Hajdúsági Ipar Művek

Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat

HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat

LEHEL Hűtőgépgyár

Magyar Államvasutak

Magyar Alumíniumipari Tröszt

Magyar Kábel Művek

Magyar Posta

Mezőgép Tröszt

ORION Rádió és Villamossági Vállalat

Taurusz Gumiipari Vállalat

Telefongyár TECHNOIMPEX

TUNGSZRAM

Zománcipari Művek

Tananyagfejlesztés, új tárgyak kialakítása a műszaki felsőoktatásban

Az új gazdasági mechanizmus eredményességének egyik feltételeként az oktatásban is változtatásokra volt szükség. Ladó László vezeti azt az egyetemközi bizottságot, amely a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó műszaki egyetemeken a szervezési és gazdasági tárgyak reformjait szolgálja. Kidolgozza, és bevezetésre javasolja, mind a graduális, mind a postgraduális oktatásban:

a „Vállalati Rendszer és gazdaságtan”

a „Vállalati vezetés és szervezés”

az „Alkalmazott gazdasági informatika”

című tárgyak bevezetését.

A Szervezési specialista képzés létrehozása országos megvalósításban
(a Termelési Rendszerszak) 

1974-ben Ladó László irányításával létrejött a Műegyetemen, a Gépészmérnöki Karon a Termelési rendszer szak, amely a világ számos országában jelentős szerepet betöltő Industrial Engineering szakokhoz hasonló. Ennek során újszerű képzési együttműködés alakult ki a Karon belül a géptervezést, a technológiát, valamint a szervezést, gazdasági ismereteket és alkalmazott informatikát oktató tanszékek között. Részben a Termelési rendszer szak integráló kisugárzása révén a tudományos munka területén is gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Gépészmérnöki Kar több tanszéke között.

 A képzés meghatározó tananyaga, Ladó Professzor és munkatársainak tudományos tevékenysége, publikációi. Ezek közül is a legjelentősebb a „Szervezéselmélet és –módszertan. A vezetés szervezési funkciója” , amely több, átdolgozott folyamatosan fejlesztett kiadást is megért. A könyv a szervezéstudomány történeti feldolgozásával és a szervezés lényegével, a szerző által kidolgozott szervezési modellekkel és azok alkalmazása során igénybevehető résztechnikákkal foglalkozik, feldolgozva a tudományterületen publikált fontosabb kutatási eredményeket. Ezt a művét több nyelvre lefordítottak. A Termelési rendszer szakon a Műegyetemen 22 év alatt, megközelítőleg, több mint 500 hallgató végzett.

Gazdasági mérnökképzés

Ladó Professzor a Műegyetem Gépészmérnök Karán folyó, második diplomát adó gazdasági mérnökképzés meghatározó oktatója, kezdetben az „Adatfeldolgozó gépek és rendszerek” című tárgyat, később a gazdasági mérnök képzés reformját követően több tárgyat tanít az általa kezdeményezett és létrehozottak tárgyak közül. Az Egyetemen itt lesz először széles körben, a tananyag középpontjában a rendszerszemléleten alapuló gazdaságossági számítás, a komplex vállalati tervezés, és, amit minden mérnöknek tudni kell, a költség és nyereségfedezeti számítás, ÁKFN (Árbevétel, Költség, Fedezet és Nyereség) számítás. A gazdasági mérnök posztgraduális képzésben több generáció ismerte meg Ladó László oktatói munkáját.

A könyvsorozat

Javasolta, majd szerkesztette a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelenő „Szervezettség és hatékonyság” című könyvsorozatot. Tucatnál is több mű jelent meg, így például:”A célszerű vállalati szervezet”,”Innovatív csoportmunka és a szervezés”, „Módszerek a vállalati hatékonyság összehasonlító elemzéséhez”, „Csoportos szellemi alkotó technikák”, stb.

Tagságok

Több Intézmény Tudományos tanácsának tagja, számos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, így a Vezetéstudomány, Ipargazdaság, Információ- Elektronika, Vállaltvezetés-vállalatszervezés stb. Tudományos bizottság, szervezet alapító tagja, később társelnöke, például: a MTA vezetési és szervezési bizottságnak, a SzVT, a Szervezési és Vezetési Társaságnak stb.

Legfontosabb művei

Ladó László szerint:

„Felsorolt publikációk együttes száma közelít a 300-hoz. Közülük néhány kiemelhető:

 Könyvek:

Szervezés elmélet és -módszertan - A vezetés szervezési funkciója –Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1979., 1980., és 1986. Nívódíjjal kitüntetett. Az első olyan hazai mű, amely értékelte a történelem folyamán kialakult szervezési irányzatokat, s felveti egy olyan új irányzat „képletét”, amelynek sajátosságai:

•         a régi eredmények kodifikálása,
•         emberközpontúság,
•         az ún. nyilt rendszerek szemlélete,
•         a vállalaton belüli rendszerösszefüggések érvényesítése,
•         a korszerű szemléletű informatika szemlélete és gyakorlata,
•         az innovatív (és egyben rugalmas) magatartás.

    Az utolsóként említett jellemző feltételezi az előtte felsoroltak érvényesülését, így az új irányzatot „innovatív szervezetek irányzatának” is nevezhetnénk.”

A fiatalok publikálási lehetőséget teremtett. Több mint 10 könyv jelent meg.

A legfontosabb művei:

• A gazdaságos belső szállítás. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957)
• Szervezéselmélet és - módszertan, A vezetés szervezési funkciója. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 1980 és 1986)
• Elektronikus gépek alkalmazása az ügyvitelben. (PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének kiadványa. Budapest, 1962 és 1963)
• Adatfeldolgozó gépek és rendszerek. (Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965)
• A komplex iparvállalati tervezés módszertana. (Társszerzőkkel: Deli László, Kocsis József,  Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971)
• Az ipari folyamatok mozgatási elemei. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971)
• A vezetés, valamint a szellemi alkotómunka és az információrendszer kapcsolata. Vezetési ismertek III. k. (Szerk.: Susánszky J.; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971)
• A szervezés időszerű kérdései.((sorozatszerkesztőként; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973)
• A szervezésoktatás tartalmi fejlesztése. (Felsőoktatási Szemle, 24.1.197-5.)
• Szervezéselmélet és módszertan. A vezetés szervezési funkciója. (Budapest, 1979, 1980 és 1986)
• Teljesítmények és ráfordítások (tervezés, mérés, értékelés). (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1981)
• Az alkotásra való felkészítésről. (Magyar Tudomány, 1982. 8–9. sz.)
• Focuses of research are changing in organization theory (A szervezéstudományi kutatások súlypontjainak változása). (Periodica Polytechnika, Mechanical Engineering, 27. k. 1983, 1–2 sz.)
• Informatika Versus hatékonyság? (Közgazdasági Szemle, XXX. k.1983. 10. sz. (társszerzővel)
• Környezetünk és a vállalati informatika. (Társszerző: Erdősi Gyula, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985)